Ugrás a tartalomra
Tanulj meg tanulni
Vissza a technikákhoz

Kettős kódolás

A kettős kódolás azt jelenti, hogy a tanultakat szavakkal és képekkel is rögzíted. Így két úton jut be, és két úton jön elő. Megmutatjuk, hogyan használd, és miért nem ugyanaz, mint a tanulási stílusok.

6 perc olvasásMegértéshezMemorizáláshoz
Nézd meg 2 percben
0:00 / 0:00

Próbáld ki: gondolj arra a szóra, hogy alma. Valószínűleg nem a betűket látod magad előtt, hanem egy almát. Talán pirosat, talán zöldet, talán érzed az illatát is. Most gondolj arra, hogy igazságosság. Ehhez sokkal nehezebb képet találni, ugye?

Allan Paivio kanadai pszichológus erre építette az 1970-es években az elméletét, amit később, 1986-ban egy egész könyvben dolgozott ki részletesen. Szerinte az emlékezetünk két csatornán dolgozik: az egyik a szavaké, a másik a képeké. Amihez mindkettő megvan, azt sokkal könnyebb megjegyezni és felidézni.

Mi a kettős kódolás?

A kettős kódolás (angolul dual coding) annyit jelent, hogy a szöveg mellé képet is teszel: ábrát, rajzot, idővonalat, diagramot. Nem díszítésnek, hanem úgy, hogy a kép ugyanazt mondja el, mint a szöveg, csak más formában.

A szavak és a képek két külön úton jutnak be az emlékezetbe. Ha mindkettő megvan, két úton is elő tudod hívni ugyanazt.

Két út ugyanahhoz az emlékhez

Ha valamit szavakkal és képpel is megtanultál, két „kampód” van hozzá. Ha a dolgozatban nem jut eszedbe a definíció, eszedbe juthat az ábra, és abból visszafejtheted a választ.

Mit mond a kutatás?

A konkrét szavakat könnyebb megjegyezni. Paivio kísérleteiben az emberek sokkal jobban emlékeztek az olyan szavakra, amikről könnyű képet alkotni (elefánt, híd), mint az elvont szavakra (lehetőség, érték). Ezt konkrétsági hatásnak hívják, és a kettős kódolás egyik fő bizonyítéka.

Szöveg és kép együtt jobb, mint csak szöveg. Richard Mayer és kollégái évtizedeken át vizsgálták, hogyan tanulunk szövegből és képekből. Az egyik legstabilabb eredményük a multimédia-elv: ha egy magyarázat mellé jól illeszkedő ábra kerül, a diákok jobban megértik az anyagot, és jobban meg tudják oldani a rá épülő feladatokat. Mayer és Anderson 1991-es kísérletében például egy pumpa működését magyarázták el. Akik a szöveget és az animációt egyszerre kapták, sokkal jobban oldották meg a feladatokat, mint akik csak szöveget kaptak.

A rajzolás maga is segít. Jeffrey Wammes és társai 2016-ban azt vizsgálták, mi történik, ha a szavakat lerajzoljuk, ahelyett hogy leírnánk. Azokra a szavakra, amelyeket a résztvevők lerajzoltak, sokkal jobban emlékeztek, még akkor is, ha csak néhány másodpercük volt a rajzra, és rosszul rajzoltak. Nem a rajz szépsége számít, hanem az, hogy át kellett fordítani a szót képpé.

Nem, nem vagy „vizuális típus”

Sokan hallották már, hogy vannak vizuális, auditív és kinesztetikus tanulók, és mindenki a saját stílusában tanul a legjobban. Ezt a kutatások nem támasztják alá. Pashler és munkatársai 2008-as áttekintése szerint nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a stílushoz igazított tanítás jobb eredményt hozna. A kettős kódolás pont az ellenkezője: mindenkinek segít, ha szót és képet is kap, nem csak a „vizuálisaknak”.

Milyen képek működnek?

Nem minden kép jó kép. A kettős kódoláshoz olyan ábra kell, ami tartalmat hordoz:

  • Idővonal: történelmi események, egy folyamat lépései.
  • Folyamatábra: mi miből következik, mi okoz mit (pl. a vízkörforgás).
  • Diagram: számok, arányok, összehasonlítások.
  • Egyszerű rajz: egy sejt, egy áramkör, egy szereplő a regényből.
  • Táblázat vagy ábrás összefoglaló: két dolog összevetése egymás mellett.

A díszítő képek (egy aranyos rajzfilmfigura a fejezet elején) viszont nem segítenek, sőt elvonhatják a figyelmet.

Hogyan csináld?

  1. Olvass el egy szakaszt, és gondold végig: hogyan lehetne ezt lerajzolni?
  2. Rajzold le egyszerűen, pálcikákkal, nyilakkal, néhány címkével. Nem kell szépnek lennie.
  3. Kapcsold össze a szöveggel: a rajz mellé írd oda a kulcsszavakat.
  4. Magyarázd el a rajzot saját szavaiddal, mintha valakinek mutatnád.
  5. Ismétléskor rajzold újra fejből. Így a kettős kódolásból felidézés is lesz.

Példa

Biológia: a vérkeringés

A tankönyv két oldalon írja le a kis és a nagy vérkört. Te egy egyszerű rajzot készítesz: középen egy négyrekeszes szív, balra fent a tüdő, lent a test. Kék nyilak mennek a szív jobb oldalából a tüdőbe, piros nyilak a tüdőből vissza a bal oldalba, onnan a testbe. A nyilak mellé egy-egy szó: „oxigénszegény”, „oxigéndús”. A dolgozat előtt egy üres lapra fejből újrarajzolod.

Próbáld ki: rajzold le!

Rajzold le egyszerűen, hogyan jut vissza az eső a felhőkbe. Nem kell szépnek lennie: pálcikák, nyilak, néhány szó elég. Utána nézd meg a mintát.

Gyakori hibák

Díszítés tartalom helyett. Ha a jegyzeted tele van matricákkal és rajzfilmfigurákkal, az vidám, de nem kettős kódolás. A kép akkor segít, ha ugyanazt mondja el, mint a szöveg.

A kép lemásolása. Ha a tankönyv ábráját pontosan átrajzolod, az jobb a semminél, de sokkal többet ér, ha a saját ábrádat találod ki egy szöveges részhez. A fordítás a szóból képbe az, ami megerősíti az emléket.

Túl bonyolult rajzok. Nem kell művészinek lennie. Ha egy rajz fél órát vesz igénybe, az idő nagy része a rajzolásra megy, nem a tanulásra. Pálcikák, nyilak, dobozok bőven elég.

Kép szöveg nélkül. A kettős kódolás szó és kép. Egy címkék nélküli ábrából két hét múlva már nem fogod tudni, mit jelentenek a nyilak. Írd oda a kulcsszavakat.

„Én nem vagyok rajzos típus.” A rajzolás hatása nem a tehetségen múlik. Wammes kísérletében a rossz rajzok is ugyanúgy segítettek.

Tipp

Ha egy fogalom túl elvont ahhoz, hogy lerajzold, keress hozzá egy példát vagy egy hasonlatot, és azt rajzold le. Az infláció nehezen rajzolható, de egy egyre kisebb kosár, amit ugyanannyi pénzért kapsz, már nagyon is.

Miben jó?

  • Két úton is elő tudod hívni ugyanazt.
  • Az ábrák megmutatják az összefüggéseket, amiket a szöveg csak leír.
  • A rajzolás maga is erősíti az emléket, akkor is, ha nem vagy jó rajzos.
  • Mindenkinek segít, nem csak a „vizuális típusoknak”.

Hol vannak a határai?

  • Elvont fogalmaknál nehéz jó képet találni.
  • Könnyű a szépségre több időt szánni, mint a tartalomra.
  • A díszítő, tartalom nélküli képek nem segítenek.
  • Önmagában nem helyettesíti a felidézést és az ismétlést.

Kombináld más technikákkal

A kettős kódolás szinte mindegyik technikával jól megy. A gondolattérkép eleve szó és kép keveréke. A memóriapalota abszurd képei is ezt használják ki. A Cornell-jegyzet jobb oldalára nyugodtan rajzolj ábrákat. És ha egy rajzot fejből újrarajzolsz, az aktív felidézés is.

Mini teszt: mire emlékszel?

Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.

  1. 1.Mi a kettős kódolás lényege?
  2. 2.Mit mutatott ki Wammes és társai kísérlete a rajzolásról?
  3. 3.Mit mondanak a kutatások a tanulási stílusokról (vizuális, auditív)?
  4. 4.Melyik kép segít a legkevésbé a tanulásban?

Források

  1. Paivio, A. (1971). Imagery and verbal processes. Holt, Rinehart & Winston.
  2. Paivio, A. (1986). Mental representations: A dual coding approach. Oxford University Press.
  3. Mayer, R. E., & Anderson, R. B. (1991). Animations need narrations: An experimental test of a dual-coding hypothesis. Journal of Educational Psychology, 83(4), 484–490. doi:10.1037/0022-0663.83.4.484
  4. Mayer, R. E. (2009). Multimedia learning (2nd ed.). Cambridge University Press.
  5. Wammes, J. D., Meade, M. E., & Fernandes, M. A. (2016). The drawing effect: Evidence for reliable and robust memory benefits in free recall. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 69(9), 1752–1776. doi:10.1080/17470218.2015.1094494
  6. Pashler, H., McDaniel, M., Rohrer, D., & Bjork, R. (2008). Learning styles: Concepts and evidence. Psychological Science in the Public Interest, 9(3), 105–119. doi:10.1111/j.1539-6053.2009.01038.x