Ugrás a tartalomra
Tanulj meg tanulni
Vissza a technikákhoz

Térközös ismétlés

A térközös ismétlés azt jelenti, hogy nem egyszerre tanulsz mindent, hanem egyre nagyobb szünetekkel ismételsz. Megmutatjuk, miért ugyanannyi időből tanulsz így többet, és hogyan tervezd meg.

7 perc olvasásMemorizáláshozVizsgára készüléshez
Nézd meg 2 percben
0:00 / 0:00

Két diák ugyanarra a dolgozatra készül, mindketten három órát tanulnak. Az egyik a dolgozat előtti este üli végig a három órát. A másik hétfőn tanul egy órát, szerdán fél órát, pénteken fél órát, és a dolgozat előtti napon még egyet.

Ugyanannyi idő. A második diák mégis jóval többre fog emlékezni, és nem csak a dolgozaton, hanem két hónap múlva is. Ez a térközös ismétlés, és az egyik legjobban alátámasztott tanulási módszer, amit ismerünk.

Mi a térközös ismétlés?

A térközös ismétlés (angolul spaced repetition vagy spaced practice) annyit jelent, hogy a tanulást időben szétszórod. Nem egy nagy adagban tanulsz, hanem több rövidebb alkalommal, és az alkalmak közötti szünet egyre nő: egy nap, aztán három, aztán egy hét, aztán két hét.

Az ellentéte a magolás (angolul cramming vagy massed practice): mindent egyszerre, közvetlenül a számonkérés előtt. A magolás nem haszontalan, másnapra valamennyi megmarad belőle. A gond az, hogy utána nagyon gyorsan el is tűnik.

Miért érződik jobbnak a magolás?

Mert magolás közben minden friss, minden ismerős, és úgy érzed, megy. Nate Kornell 2009-es kísérletében a diákok 90%-a többet tanult szétszórt ismétléssel, de a többségük, 72%-uk mégis úgy érezte, hogy a magolás volt a hatékonyabb. Az érzésed ebben az esetben félrevezet.

Miért működik?

A történet 1885-ben kezdődik. Hermann Ebbinghaus német pszichológus magára vállalta, hogy értelmetlen szótagokat tanul (például DAX, BOK, ZEF), és pontosan méri, mennyit felejt el belőlük. Ő rajzolta meg először a felejtési görbét: amit megtanulunk, annak nagy része az első napokban elhalványul, utána pedig lassul a felejtés.

Ebbinghaus azt is észrevette, hogy ha ismétel, a görbe minden alkalommal „visszaugrik”, és utána már lassabban esik. Minél többször ismételt, annál tovább tartott ki az emlék.

Szemléltető ábra: ismétlés nélkül az emlék néhány nap alatt nagyrészt elhalványul. Az 1., 3., 7. és 14. napon végzett ismétlések után minden alkalommal visszaugrik, és egyre lassabban halványul.

Szemléltető ábra a felejtésről: ismétlés nélkül és négy ismétléssel

Azóta több száz kísérlet erősítette meg ugyanezt. Cepeda és munkatársai 2006-ban 317 kísérletet elemeztek, és azt találták, hogy a szétszórt tanulás szinte mindig legyőzi a tömbösítettet. Dunlosky és kollégái 2013-ban tíz tanulási technikát értékeltek, és a szétszórt gyakorlás (az aktív felidézés mellett) a két legjobb közé került.

Hogy miért van ez így, azt a kutatók sem tudják teljesen. Az egyik magyarázat: amikor egy kis szünet után veszed elő a témát, már egy kicsit el is felejtetted, ezért erőfeszítésbe kerül előhívni, és ez az erőfeszítés erősíti meg az emléket. Ha közvetlenül egymás után ismételsz, nincs mit előhívni, ott van minden a rövid távú memóriádban.

Mekkora legyen a szünet?

Erre nincs egyetlen tökéletes szám, de van egy jó ökölszabály. Cepeda és társai 2008-ban több mint ezer emberrel vizsgálták, mekkora szünet a legjobb attól függően, hogy mikor kell tudni az anyagot. Az eredmény nagyjából ez: a szünet legyen a „határidő” 10–20%-a.

  • Ha egy hét múlva van a dolgozat, nagyjából egynapos szünetekkel ismételj.
  • Ha egy hónap múlva kell tudni, akkor néhány napos, majd egyhetes szünetek a jók.
  • Ha hosszú távra kell, például érettségire, akkor a végén akár többhetes szünetek is beleférnek.

A gyakorlatban egy egyszerű sorozat jól működik: 1 nap → 3 nap → 1 hét → 2 hét → 1 hónap. Ha egy ismétlésnél valami nem jutott eszedbe, azt a részt hozd előrébb.

Tervezd meg: mikor ismételj?

Minden ismétlésnél előbb kérdezd ki magad, és csak utána nézz a jegyzetbe.

Hogyan csináld?

  1. Az első alkalommal tanulj rendesen, és már ekkor kérdezd ki magad (lásd: aktív felidézés).
  2. Írd be a naptáradba az ismétléseket. Ha nincs leírva, nem fogod megcsinálni. Komolyan.
  3. Minden ismétlésnél előbb kérdezd ki magad, és csak utána nézd meg a jegyzetet. A sima újraolvasás itt sem ér sokat.
  4. Ami nem ment, azt hamarabb ismételd, ami ment, azt később. Így a nehéz részekre jut több idő.
  5. Keverd az új anyagot a régivel. Az új lecke mellé mindig vegyél elő valamit a múlt hétről is.

Példa

Angol szavak egy hónapon át

Kapsz egy listát 40 szóval, a dolgozat négy hét múlva lesz. Hétfőn megtanulod, kedden (1 nap) kikérdezed magad: 28 megy. A maradék 12-t aznap még egyszer átnézed. Csütörtökön (3 nap) újra: 33 megy. A következő hétfőn (1 hét): 36. Két hét múlva: 38. A dolgozat előtti napon már csak a két legmakacsabb szót kell átnézned, és nem kell éjfélig magolnod.

A Leitner-doboz: térközös ismétlés papírral

Sebastian Leitner német újságíró az 1970-es években talált ki egy egyszerű rendszert szókártyákhoz. Kell hozzá néhány doboz (vagy egy doboz rekeszekkel):

  • Minden új kártya az 1. dobozba kerül. Ezt minden nap átnézed.
  • Ha egy kártyát tudtál, eggyel hátrébb kerül: a 2. dobozt kétnaponta, a 3.-at hetente nézed.
  • Ha nem tudtad, visszakerül az 1. dobozba, akármelyikben volt.

Így a nehéz kártyák gyakran jönnek elő, a könnyűek ritkán, és nem kell fejben tartanod, mit mikor kell ismételni. Ugyanezt csinálják az olyan alkalmazások is, mint az Anki vagy a Quizlet, csak ott a program számolja a szüneteket.

Próbáld ki: térközös ismétlés szókártyákkal

0/5 kártya megvan

Mondd ki a választ, aztán kattints a kártyára.

Tipp

Ha egy kártyánál azt mondod „tudtam”, de a válasz csak félig volt meg, legyél szigorú, és tedd a „még nem” közé. A rendszer annyira jó, amennyire őszinte vagy vele.

Miben jó?

  • Ugyanannyi tanulási időből sokkal többet és tovább tudsz.
  • Szinte mindenre működik: szavak, képletek, évszámok, fogalmak.
  • A vizsga előtti este nyugodtabb, mert már csak ismételni kell.
  • Alkalmazással szinte magától megy, a program számolja a napokat.

Hol vannak a határai?

  • Előre tervezni kell. Ha a dolgozat holnap van, már nincs mit szétszórni.
  • Az elején lassabbnak és nehezebbnek tűnik, mint a magolás.
  • Önmagában nem segít megérteni egy nehéz témát, csak megtartani.
  • Ha túl sok kártyát gyűjtesz, az ismétlés napi teherré válhat.

Kombináld más technikákkal

A térközös ismétlés a „mikor”, az aktív felidézés a „hogyan”. Együtt a legerősebbek: minden ismétlésnél kérdezd ki magad, ahelyett hogy újraolvasnád a jegyzetet. A Cornell-jegyzet kérdéshasábja kész kérdéssort ad az ismétlésekhez, a Pomodoro pedig segít, hogy a rövid, napi ismétlések ne csússzanak el.

Mini teszt: mire emlékszel?

Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.

  1. 1.Mi a térközös ismétlés lényege?
  2. 2.Mit mutatott ki Ebbinghaus a felejtési görbével?
  3. 3.Egy hét múlva dolgozatot írsz. Nagyjából mekkora szünetekkel érdemes ismételni?
  4. 4.Kornell kísérletében mit gondoltak a diákok a magolásról?

Források

  1. Ebbinghaus, H. (1885/1913). Memory: A contribution to experimental psychology (H. A. Ruger & C. E. Bussenius, Trans.). Teachers College, Columbia University. (Eredeti: Über das Gedächtnis, 1885.)
  2. Cepeda, N. J., Pashler, H., Vul, E., Wixted, J. T., & Rohrer, D. (2006). Distributed practice in verbal recall tasks: A review and quantitative synthesis. Psychological Bulletin, 132(3), 354–380. doi:10.1037/0033-2909.132.3.354
  3. Cepeda, N. J., Vul, E., Rohrer, D., Wixted, J. T., & Pashler, H. (2008). Spacing effects in learning: A temporal ridgeline of optimal retention. Psychological Science, 19(11), 1095–1102. doi:10.1111/j.1467-9280.2008.02209.x
  4. Kornell, N. (2009). Optimising learning using flashcards: Spacing is more effective than cramming. Applied Cognitive Psychology, 23(9), 1297–1317. doi:10.1002/acp.1537
  5. Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J., & Willingham, D. T. (2013). Improving students' learning with effective learning techniques. Psychological Science in the Public Interest, 14(1), 4–58. doi:10.1177/1529100612453266
  6. Leitner, S. (1972). So lernt man lernen. Herder.