Két diák ugyanarra a dolgozatra készül, mindketten három órát tanulnak. Az egyik a dolgozat előtti este üli végig a három órát. A másik hétfőn tanul egy órát, szerdán fél órát, pénteken fél órát, és a dolgozat előtti napon még egyet.
Ugyanannyi idő. A második diák mégis jóval többre fog emlékezni, és nem csak a dolgozaton, hanem két hónap múlva is. Ez a térközös ismétlés, és az egyik legjobban alátámasztott tanulási módszer, amit ismerünk.
Mi a térközös ismétlés?
A térközös ismétlés (angolul spaced repetition vagy spaced practice) annyit jelent, hogy a tanulást időben szétszórod. Nem egy nagy adagban tanulsz, hanem több rövidebb alkalommal, és az alkalmak közötti szünet egyre nő: egy nap, aztán három, aztán egy hét, aztán két hét.
Az ellentéte a magolás (angolul cramming vagy massed practice): mindent egyszerre, közvetlenül a számonkérés előtt. A magolás nem haszontalan, másnapra valamennyi megmarad belőle. A gond az, hogy utána nagyon gyorsan el is tűnik.
Miért érződik jobbnak a magolás?
Mert magolás közben minden friss, minden ismerős, és úgy érzed, megy. Nate Kornell 2009-es kísérletében a diákok 90%-a többet tanult szétszórt ismétléssel, de a többségük, 72%-uk mégis úgy érezte, hogy a magolás volt a hatékonyabb. Az érzésed ebben az esetben félrevezet.
Miért működik?
A történet 1885-ben kezdődik. Hermann Ebbinghaus német pszichológus magára vállalta, hogy értelmetlen szótagokat tanul (például DAX, BOK, ZEF), és pontosan méri, mennyit felejt el belőlük. Ő rajzolta meg először a felejtési görbét: amit megtanulunk, annak nagy része az első napokban elhalványul, utána pedig lassul a felejtés.
Ebbinghaus azt is észrevette, hogy ha ismétel, a görbe minden alkalommal „visszaugrik”, és utána már lassabban esik. Minél többször ismételt, annál tovább tartott ki az emlék.
Szemléltető ábra: ismétlés nélkül az emlék néhány nap alatt nagyrészt elhalványul. Az 1., 3., 7. és 14. napon végzett ismétlések után minden alkalommal visszaugrik, és egyre lassabban halványul.
Azóta több száz kísérlet erősítette meg ugyanezt. Cepeda és munkatársai 2006-ban 317 kísérletet elemeztek, és azt találták, hogy a szétszórt tanulás szinte mindig legyőzi a tömbösítettet. Dunlosky és kollégái 2013-ban tíz tanulási technikát értékeltek, és a szétszórt gyakorlás (az aktív felidézés mellett) a két legjobb közé került.
Hogy miért van ez így, azt a kutatók sem tudják teljesen. Az egyik magyarázat: amikor egy kis szünet után veszed elő a témát, már egy kicsit el is felejtetted, ezért erőfeszítésbe kerül előhívni, és ez az erőfeszítés erősíti meg az emléket. Ha közvetlenül egymás után ismételsz, nincs mit előhívni, ott van minden a rövid távú memóriádban.
Mekkora legyen a szünet?
Erre nincs egyetlen tökéletes szám, de van egy jó ökölszabály. Cepeda és társai 2008-ban több mint ezer emberrel vizsgálták, mekkora szünet a legjobb attól függően, hogy mikor kell tudni az anyagot. Az eredmény nagyjából ez: a szünet legyen a „határidő” 10–20%-a.
- Ha egy hét múlva van a dolgozat, nagyjából egynapos szünetekkel ismételj.
- Ha egy hónap múlva kell tudni, akkor néhány napos, majd egyhetes szünetek a jók.
- Ha hosszú távra kell, például érettségire, akkor a végén akár többhetes szünetek is beleférnek.
A gyakorlatban egy egyszerű sorozat jól működik: 1 nap → 3 nap → 1 hét → 2 hét → 1 hónap. Ha egy ismétlésnél valami nem jutott eszedbe, azt a részt hozd előrébb.
Tervezd meg: mikor ismételj?
Minden ismétlésnél előbb kérdezd ki magad, és csak utána nézz a jegyzetbe.
Hogyan csináld?
- Az első alkalommal tanulj rendesen, és már ekkor kérdezd ki magad (lásd: aktív felidézés).
- Írd be a naptáradba az ismétléseket. Ha nincs leírva, nem fogod megcsinálni. Komolyan.
- Minden ismétlésnél előbb kérdezd ki magad, és csak utána nézd meg a jegyzetet. A sima újraolvasás itt sem ér sokat.
- Ami nem ment, azt hamarabb ismételd, ami ment, azt később. Így a nehéz részekre jut több idő.
- Keverd az új anyagot a régivel. Az új lecke mellé mindig vegyél elő valamit a múlt hétről is.
Példa
Angol szavak egy hónapon át
Kapsz egy listát 40 szóval, a dolgozat négy hét múlva lesz. Hétfőn megtanulod, kedden (1 nap) kikérdezed magad: 28 megy. A maradék 12-t aznap még egyszer átnézed. Csütörtökön (3 nap) újra: 33 megy. A következő hétfőn (1 hét): 36. Két hét múlva: 38. A dolgozat előtti napon már csak a két legmakacsabb szót kell átnézned, és nem kell éjfélig magolnod.
A Leitner-doboz: térközös ismétlés papírral
Sebastian Leitner német újságíró az 1970-es években talált ki egy egyszerű rendszert szókártyákhoz. Kell hozzá néhány doboz (vagy egy doboz rekeszekkel):
- Minden új kártya az 1. dobozba kerül. Ezt minden nap átnézed.
- Ha egy kártyát tudtál, eggyel hátrébb kerül: a 2. dobozt kétnaponta, a 3.-at hetente nézed.
- Ha nem tudtad, visszakerül az 1. dobozba, akármelyikben volt.
Így a nehéz kártyák gyakran jönnek elő, a könnyűek ritkán, és nem kell fejben tartanod, mit mikor kell ismételni. Ugyanezt csinálják az olyan alkalmazások is, mint az Anki vagy a Quizlet, csak ott a program számolja a szüneteket.
Próbáld ki: térközös ismétlés szókártyákkal
0/5 kártya megvan
Mondd ki a választ, aztán kattints a kártyára.
Tipp
Ha egy kártyánál azt mondod „tudtam”, de a válasz csak félig volt meg, legyél szigorú, és tedd a „még nem” közé. A rendszer annyira jó, amennyire őszinte vagy vele.
Miben jó?
- Ugyanannyi tanulási időből sokkal többet és tovább tudsz.
- Szinte mindenre működik: szavak, képletek, évszámok, fogalmak.
- A vizsga előtti este nyugodtabb, mert már csak ismételni kell.
- Alkalmazással szinte magától megy, a program számolja a napokat.
Hol vannak a határai?
- Előre tervezni kell. Ha a dolgozat holnap van, már nincs mit szétszórni.
- Az elején lassabbnak és nehezebbnek tűnik, mint a magolás.
- Önmagában nem segít megérteni egy nehéz témát, csak megtartani.
- Ha túl sok kártyát gyűjtesz, az ismétlés napi teherré válhat.
Kombináld más technikákkal
A térközös ismétlés a „mikor”, az aktív felidézés a „hogyan”. Együtt a legerősebbek: minden ismétlésnél kérdezd ki magad, ahelyett hogy újraolvasnád a jegyzetet. A Cornell-jegyzet kérdéshasábja kész kérdéssort ad az ismétlésekhez, a Pomodoro pedig segít, hogy a rövid, napi ismétlések ne csússzanak el.
Mini teszt: mire emlékszel?
Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.
Források
- Ebbinghaus, H. (1885/1913). Memory: A contribution to experimental psychology (H. A. Ruger & C. E. Bussenius, Trans.). Teachers College, Columbia University. (Eredeti: Über das Gedächtnis, 1885.)
- Cepeda, N. J., Pashler, H., Vul, E., Wixted, J. T., & Rohrer, D. (2006). Distributed practice in verbal recall tasks: A review and quantitative synthesis. Psychological Bulletin, 132(3), 354–380. doi:10.1037/0033-2909.132.3.354
- Cepeda, N. J., Vul, E., Rohrer, D., Wixted, J. T., & Pashler, H. (2008). Spacing effects in learning: A temporal ridgeline of optimal retention. Psychological Science, 19(11), 1095–1102. doi:10.1111/j.1467-9280.2008.02209.x
- Kornell, N. (2009). Optimising learning using flashcards: Spacing is more effective than cramming. Applied Cognitive Psychology, 23(9), 1297–1317. doi:10.1002/acp.1537
- Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J., & Willingham, D. T. (2013). Improving students' learning with effective learning techniques. Psychological Science in the Public Interest, 14(1), 4–58. doi:10.1177/1529100612453266
- Leitner, S. (1972). So lernt man lernen. Herder.