Próbáld ki most: hogyan működik a cipzár? Biztos ezerszer használtad. Úgy érzed, érted. Most magyarázd el lépésről lépésre, hogy mi történik a fogakkal, amikor felhúzod.
Ugye, hogy nem is olyan egyszerű? Leonid Rozenblit és Frank Keil 2002-ben pont ilyen kérdéseket tett fel embereknek (cipzár, vécétartály, lakat), és azt találták, hogy az emberek sokkal jobban hiszik, hogy értenek valamit, mint ahogy valójában értik. Ezt a magyarázat illúziójának nevezték el. Ugyanez történik tanulás közben is: a tankönyv szövege érthetőnek tűnik, egészen addig, amíg el nem kell magyaráznod.
Mi a Feynman-technika?
Richard Feynman Nobel-díjas amerikai fizikus volt, és legendásan jó tanár: az egyetemi előadásaiból könyv lett (The Feynman Lectures on Physics), amelyből ma is tanulnak. Arról volt híres, hogy a legbonyolultabb fizikát is hétköznapi szavakkal, rajzokkal, példákkal tudta elmagyarázni. Ha valamit nem tudott egyszerűen elmondani, azt úgy vette, hogy ő maga sem érti még igazán.
A módszert nem Feynman írta le így, hanem később nevezték el róla a tanítási stílusa alapján. Négy lépésből áll:
- Válassz egy témát, és írd a lap tetejére.
- Magyarázd el egyszerűen, mintha egy tizenkét évesnek mesélnéd. Saját szavakkal, szakszavak nélkül, vagy ha mégis kell egy szakszó, magyarázd el azt is.
- Keresd meg, hol akadsz el. Ahol elakadsz, ahol homályos lesz, ahol a tankönyv mondatait kezded idézni, ott van a hiány.
- Nézz utána, és egyszerűsíts. Menj vissza a forráshoz, töltsd ki a hiányt, aztán írd újra a magyarázatot még egyszerűbben, akár egy hasonlattal.
1. Válassz egy témát → 2. Magyarázd el egyszerűen → 3. Keresd meg, hol akadsz el → 4. Nézz utána, és egyszerűsíts → és újra a 2. lépés.
Miért működik?
A Feynman-technika három dolgot gyúr egybe, amelyekről külön-külön sok kutatás szól.
Önmagyarázat. Michelene Chi és társai 1994-ben diákokkal olvastattak egy szöveget a vérkeringésről. Az egyik csoportot arra kérték, hogy minden mondat után magyarázza el magának, mit jelent, és hogyan kapcsolódik a többihez. Ők jóval jobban megértették a témát, mint akik csak kétszer elolvasták. Akik a legtöbbet magyarázták maguknak, azok értették meg a legjobban.
Tanítás. Logan Fiorella és Richard Mayer 2013-ban azt vizsgálta, mi történik, ha a diákok tudják, hogy utána tanítaniuk kell. Már maga a tudat is segített, de akik ténylegesen el is magyarázták az anyagot (videóra), azok hosszú távon is többet tudtak. Ezt hívják protégé-hatásnak: aki tanít, az tanul a legtöbbet. Nestojko és társai 2014-ben hasonlót találtak: már attól jobban rendezték a tudásukat a diákok, hogy azt hitték, utána tanítaniuk kell majd.
Hiánykeresés. Amikor magyarázol, muszáj összekötnöd a darabokat. Az összefüggéseken akadsz el, nem a tényeken. Pont ezek a dolgozatban a „miért?” és „hogyan?” kérdések.
Nem csak a fizikusoké
A Feynman-technika ugyanúgy működik töriben (miért tört ki az első világháború?), irodalomban (miért tragikus hős Bánk bán?) vagy kémiában (miért old jobban a meleg víz?). Bárhol, ahol nem elég bemagolni, hanem érteni is kell.
Hogyan csináld?
- Írd le, ne csak gondold. Fejben könnyű átsiklani a hiányokon. Papíron azonnal kiderül, hol nincs folytatás.
- Képzelj el egy konkrét embert. A kisöcsédet, a nagymamádat. „Egy tizenkét éves” túl elvont.
- Tiltsd ki a tankönyvi mondatokat. Ha azon kapod magad, hogy szó szerint idézed a könyvet, valószínűleg nem érted, csak emlékszel rá.
- Használj hasonlatot. Ha egy hasonlat működik („az elektromos áram olyan, mint a víz a csőben”), akkor tényleg érted a szerkezetét. Azt is gondold végig, hol sántít.
- Mondd ki hangosan. Ahol megakadsz, ott van a hiány.
Példa
Fotoszintézis, első és második próbálkozás
Első változat: „A fotoszintézis során a növények a fényenergiát kémiai energiává alakítják a kloroplasztiszokban, a szén-dioxid és a víz felhasználásával.” Ez a tankönyv mondata. Mit jelent, hogy „kémiai energiává alakítják”? Itt elakadsz.
Utánanézés után: „A növény a levelében napfényből és a levegőből vett szén-dioxidból, plusz a gyökérrel felszívott vízből cukrot gyárt. A cukor olyan neki, mint nekünk az étel: abból él és abból nő. Közben oxigén marad meg hulladékként, és ezt lélegezzük be mi.” Ezt már egy tizenkét éves is érti, és te is.
Próbáld ki: magyarázd el egyszerűen
Tipp
A legjobb közönség egy valódi ember, aki visszakérdez. Ha nincs ilyen, egy plüssállat vagy egy gumikacsa is megteszi. A programozók ezt gumikacsás hibakeresésnek hívják: elmagyarázzák a kódjukat egy kacsának, és közben rájönnek, hol a hiba.
Miben jó?
- Gyorsan kiderül, mit értesz és mit csak hiszel érteni.
- Az összefüggések megértésére jó, nem csak a tények megtartására.
- Felkészít a „magyarázd el” típusú dolgozat- és szóbeli kérdésekre.
- Bármelyik tantárgynál használható, nem kell hozzá semmi.
Hol vannak a határai?
- Lassú: egy-egy témára fél óra is elmehet.
- Az önmagában álló adatokhoz (évszámok, szavak) nem a legjobb, oda a szókártya jobb.
- Ha nincs, aki visszakérdezzen, könnyű elhinni, hogy a magyarázatod tökéletes.
- Maga a „Feynman-technika” nevű módszer kevés célzott kutatást kapott, inkább az elemeit vizsgálták.
Kombináld más technikákkal
A Feynman-technika a megértésé, az aktív felidézés és a térközös ismétlés a megtartásé. Egy jó sorrend: előbb értsd meg Feynman-módszerrel, aztán a fontos részekből csinálj kérdéseket vagy szókártyákat, és ismételd őket szétszórva. A Cornell-jegyzet összefoglaló része pedig tulajdonképpen egy mini Feynman-magyarázat: két-három mondat, saját szavakkal.
Mini teszt: mire emlékszel?
Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.
Források
- Rozenblit, L., & Keil, F. (2002). The misunderstood limits of folk science: An illusion of explanatory depth. Cognitive Science, 26(5), 521–562. doi:10.1207/s15516709cog2605_1
- Chi, M. T. H., de Leeuw, N., Chiu, M.-H., & LaVancher, C. (1994). Eliciting self-explanations improves understanding. Cognitive Science, 18(3), 439–477. doi:10.1207/s15516709cog1803_3
- Fiorella, L., & Mayer, R. E. (2013). The relative benefits of learning by teaching and teaching expectancy. Contemporary Educational Psychology, 38(4), 281–288. doi:10.1016/j.cedpsych.2013.06.001
- Nestojko, J. F., Bui, D. C., Kornell, N., & Bjork, E. L. (2014). Expecting to teach enhances learning and organization of knowledge in free recall of text passages. Memory & Cognition, 42(7), 1038–1048. doi:10.3758/s13421-014-0416-z
- Feynman, R. P., Leighton, R. B., & Sands, M. (1963). The Feynman Lectures on Physics (Vol. 1). Addison-Wesley.