Ugrás a tartalomra
Tanulj meg tanulni
Vissza a technikákhoz

Feynman-technika

A Feynman-technika lényege: magyarázd el a témát olyan egyszerűen, hogy egy tizenkét éves is értse. Ahol elakadsz, ott van a hiány. Lépésről lépésre, példákkal és kutatásokkal.

6 perc olvasásMegértéshezVizsgára készüléshez
Nézd meg 2 percben
0:00 / 0:00

Próbáld ki most: hogyan működik a cipzár? Biztos ezerszer használtad. Úgy érzed, érted. Most magyarázd el lépésről lépésre, hogy mi történik a fogakkal, amikor felhúzod.

Ugye, hogy nem is olyan egyszerű? Leonid Rozenblit és Frank Keil 2002-ben pont ilyen kérdéseket tett fel embereknek (cipzár, vécétartály, lakat), és azt találták, hogy az emberek sokkal jobban hiszik, hogy értenek valamit, mint ahogy valójában értik. Ezt a magyarázat illúziójának nevezték el. Ugyanez történik tanulás közben is: a tankönyv szövege érthetőnek tűnik, egészen addig, amíg el nem kell magyaráznod.

Mi a Feynman-technika?

Richard Feynman Nobel-díjas amerikai fizikus volt, és legendásan jó tanár: az egyetemi előadásaiból könyv lett (The Feynman Lectures on Physics), amelyből ma is tanulnak. Arról volt híres, hogy a legbonyolultabb fizikát is hétköznapi szavakkal, rajzokkal, példákkal tudta elmagyarázni. Ha valamit nem tudott egyszerűen elmondani, azt úgy vette, hogy ő maga sem érti még igazán.

A módszert nem Feynman írta le így, hanem később nevezték el róla a tanítási stílusa alapján. Négy lépésből áll:

  1. Válassz egy témát, és írd a lap tetejére.
  2. Magyarázd el egyszerűen, mintha egy tizenkét évesnek mesélnéd. Saját szavakkal, szakszavak nélkül, vagy ha mégis kell egy szakszó, magyarázd el azt is.
  3. Keresd meg, hol akadsz el. Ahol elakadsz, ahol homályos lesz, ahol a tankönyv mondatait kezded idézni, ott van a hiány.
  4. Nézz utána, és egyszerűsíts. Menj vissza a forráshoz, töltsd ki a hiányt, aztán írd újra a magyarázatot még egyszerűbben, akár egy hasonlattal.

1. Válassz egy témát → 2. Magyarázd el egyszerűen → 3. Keresd meg, hol akadsz el → 4. Nézz utána, és egyszerűsíts → és újra a 2. lépés.

A négy lépés körbe jár: amíg van hiány, kezdd újra a magyarázatot

Miért működik?

A Feynman-technika három dolgot gyúr egybe, amelyekről külön-külön sok kutatás szól.

Önmagyarázat. Michelene Chi és társai 1994-ben diákokkal olvastattak egy szöveget a vérkeringésről. Az egyik csoportot arra kérték, hogy minden mondat után magyarázza el magának, mit jelent, és hogyan kapcsolódik a többihez. Ők jóval jobban megértették a témát, mint akik csak kétszer elolvasták. Akik a legtöbbet magyarázták maguknak, azok értették meg a legjobban.

Tanítás. Logan Fiorella és Richard Mayer 2013-ban azt vizsgálta, mi történik, ha a diákok tudják, hogy utána tanítaniuk kell. Már maga a tudat is segített, de akik ténylegesen el is magyarázták az anyagot (videóra), azok hosszú távon is többet tudtak. Ezt hívják protégé-hatásnak: aki tanít, az tanul a legtöbbet. Nestojko és társai 2014-ben hasonlót találtak: már attól jobban rendezték a tudásukat a diákok, hogy azt hitték, utána tanítaniuk kell majd.

Hiánykeresés. Amikor magyarázol, muszáj összekötnöd a darabokat. Az összefüggéseken akadsz el, nem a tényeken. Pont ezek a dolgozatban a „miért?” és „hogyan?” kérdések.

Nem csak a fizikusoké

A Feynman-technika ugyanúgy működik töriben (miért tört ki az első világháború?), irodalomban (miért tragikus hős Bánk bán?) vagy kémiában (miért old jobban a meleg víz?). Bárhol, ahol nem elég bemagolni, hanem érteni is kell.

Hogyan csináld?

  • Írd le, ne csak gondold. Fejben könnyű átsiklani a hiányokon. Papíron azonnal kiderül, hol nincs folytatás.
  • Képzelj el egy konkrét embert. A kisöcsédet, a nagymamádat. „Egy tizenkét éves” túl elvont.
  • Tiltsd ki a tankönyvi mondatokat. Ha azon kapod magad, hogy szó szerint idézed a könyvet, valószínűleg nem érted, csak emlékszel rá.
  • Használj hasonlatot. Ha egy hasonlat működik („az elektromos áram olyan, mint a víz a csőben”), akkor tényleg érted a szerkezetét. Azt is gondold végig, hol sántít.
  • Mondd ki hangosan. Ahol megakadsz, ott van a hiány.

Példa

Fotoszintézis, első és második próbálkozás

Első változat: „A fotoszintézis során a növények a fényenergiát kémiai energiává alakítják a kloroplasztiszokban, a szén-dioxid és a víz felhasználásával.” Ez a tankönyv mondata. Mit jelent, hogy „kémiai energiává alakítják”? Itt elakadsz.

Utánanézés után: „A növény a levelében napfényből és a levegőből vett szén-dioxidból, plusz a gyökérrel felszívott vízből cukrot gyárt. A cukor olyan neki, mint nekünk az étel: abból él és abból nő. Közben oxigén marad meg hulladékként, és ezt lélegezzük be mi.” Ezt már egy tizenkét éves is érti, és te is.

Próbáld ki: magyarázd el egyszerűen

Tipp

A legjobb közönség egy valódi ember, aki visszakérdez. Ha nincs ilyen, egy plüssállat vagy egy gumikacsa is megteszi. A programozók ezt gumikacsás hibakeresésnek hívják: elmagyarázzák a kódjukat egy kacsának, és közben rájönnek, hol a hiba.

Miben jó?

  • Gyorsan kiderül, mit értesz és mit csak hiszel érteni.
  • Az összefüggések megértésére jó, nem csak a tények megtartására.
  • Felkészít a „magyarázd el” típusú dolgozat- és szóbeli kérdésekre.
  • Bármelyik tantárgynál használható, nem kell hozzá semmi.

Hol vannak a határai?

  • Lassú: egy-egy témára fél óra is elmehet.
  • Az önmagában álló adatokhoz (évszámok, szavak) nem a legjobb, oda a szókártya jobb.
  • Ha nincs, aki visszakérdezzen, könnyű elhinni, hogy a magyarázatod tökéletes.
  • Maga a „Feynman-technika” nevű módszer kevés célzott kutatást kapott, inkább az elemeit vizsgálták.

Kombináld más technikákkal

A Feynman-technika a megértésé, az aktív felidézés és a térközös ismétlés a megtartásé. Egy jó sorrend: előbb értsd meg Feynman-módszerrel, aztán a fontos részekből csinálj kérdéseket vagy szókártyákat, és ismételd őket szétszórva. A Cornell-jegyzet összefoglaló része pedig tulajdonképpen egy mini Feynman-magyarázat: két-három mondat, saját szavakkal.

Mini teszt: mire emlékszel?

Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.

  1. 1.Mi a Feynman-technika második lépése?
  2. 2.Mit mutatott ki Rozenblit és Keil a cipzáros kérdésekkel?
  3. 3.Mi a protégé-hatás?
  4. 4.Mit jelez, ha magyarázás közben szó szerint a tankönyvet kezded idézni?

Források

  1. Rozenblit, L., & Keil, F. (2002). The misunderstood limits of folk science: An illusion of explanatory depth. Cognitive Science, 26(5), 521–562. doi:10.1207/s15516709cog2605_1
  2. Chi, M. T. H., de Leeuw, N., Chiu, M.-H., & LaVancher, C. (1994). Eliciting self-explanations improves understanding. Cognitive Science, 18(3), 439–477. doi:10.1207/s15516709cog1803_3
  3. Fiorella, L., & Mayer, R. E. (2013). The relative benefits of learning by teaching and teaching expectancy. Contemporary Educational Psychology, 38(4), 281–288. doi:10.1016/j.cedpsych.2013.06.001
  4. Nestojko, J. F., Bui, D. C., Kornell, N., & Bjork, E. L. (2014). Expecting to teach enhances learning and organization of knowledge in free recall of text passages. Memory & Cognition, 42(7), 1038–1048. doi:10.3758/s13421-014-0416-z
  5. Feynman, R. P., Leighton, R. B., & Sands, M. (1963). The Feynman Lectures on Physics (Vol. 1). Addison-Wesley.