Ugrás a tartalomra
Tanulj meg tanulni
Vissza a technikákhoz

Témakeverés

A témakeverés azt jelenti, hogy a különböző feladattípusokat összekeverve gyakorlod, nem egymás után blokkokban. Nehezebbnek érződik, de a dolgozatban megtérül. Megmutatjuk, miért.

6 perc olvasásVizsgára készüléshezMegértéshez
Nézd meg 2 percben
0:00 / 0:00

Matekból a téglalap, a háromszög és a kör területéről írsz dolgozatot. Készülsz rá rendesen: előbb tíz téglalapos feladat, aztán tíz háromszöges, végül tíz körös. Minden megy, a végén már gondolkodás nélkül számolsz. Aztán jön a dolgozat, a feladatok összevissza jönnek, és hirtelen nem tudod, melyik képletet kell használni.

Pedig a képleteket tudtad. Amit nem gyakoroltál, az a választás: annak felismerése, hogy egy adott feladathoz melyik módszer kell. A témakeverés pont ezt gyakoroltatja.

Mi a témakeverés?

A témakeverés (angolul interleaving, magyarul néha kevert gyakorlás) annyit jelent, hogy a különböző típusú feladatokat összekeverve gyakorlod, nem tömbökben. Ha háromféle feladattípus van (A, B és C), akkor nem AAA BBB CCC sorrendben oldod meg őket, hanem például B A C A C B.

Tömbösítve: háromszor A, háromszor B, háromszor C. Keverve: ugyanaz a kilenc feladat összekeverve, B, A, C, A, C, B, C, A, B.

Ugyanaz a kilenc feladat, kétféle sorrendben

A tömbösített gyakorlás (angolul blocked practice) a szokásos módszer: a tankönyvek fejezetenként haladnak, és minden fejezet végén ugyanolyan feladatok vannak. Ezzel önmagában nincs baj, az új anyag megtanulásához kell is. A gond az, hogy tömbösítve sosem kell eldöntened, melyik eszköz kell, mert a fejezet címe már elárulta.

Miért működik?

Doug Rohrer és Kelli Taylor 2007-ben egyetemistákkal kísérletezett. A diákok különböző testek (például ék és gúla) térfogatát tanulták kiszámolni. Az egyik csoport tömbösítve gyakorolt, a másik keverve, ugyanannyi feladattal.

Gyakorlás közben a tömbösítve tanulók voltak sokkal jobbak: a feladatok 89%-át oldották meg jól, a keverve tanulók csak 60%-át. Egy héttel később viszont jött a teszt, és megfordult a kép. A keverve tanulók 63%-ot értek el, a tömbösítve tanulók mindössze 20%-ot.

Gyakorlás közben a tömbösítve tanulók oldották meg jobban a feladatokat (89% a 60%-kal szemben), de az egy héttel későbbi teszten a keverve tanulók teljesítettek sokkal jobban (63% a 20%-kal szemben).

  • tömbösítve
  • keverve
Rohrer és Taylor (2007) második kísérlete: helyes megoldások aránya

Mi történt? Tömbösítve a diákok megtanulták a képleteket használni, de azt nem, hogy melyiket mikor. Keverve minden feladatnál újra meg kellett nézniük, milyen típusú, és ki kellett választaniuk a jó módszert. Ez lassabb és nehezebb, de pont ez az, amit a dolgozat kér.

Nem csak laborban működik. Rohrer és kollégái 2015-ben valódi hetedikes osztályokban próbálták ki, hónapokon át tartó házi feladatokkal. Az egy hónappal későbbi meglepetésdolgozaton a keverve gyakorló diákok átlagosan 72%-ot értek el, a tömbösítve gyakorlók 38%-ot. Dunlosky és munkatársai 2013-as nagy összefoglalójukban a témakeverést „közepesen hasznos” technikának értékelték: ígéretes, de kevesebb kutatás áll mögötte, mint a felidézés vagy a térközös ismétlés mögött.

Van egy második ok is. Ha a feladatok keverve jönnek, közöttük természetes szünetek is vannak: amíg egy körös feladatot oldasz meg, a háromszögesek egy kicsit „pihennek”. Ez a térközös ismétlés egy formája, amiről külön cikkünk is van.

Az érzésed itt is becsap

Nate Kornell és Robert Bjork 2008-ban festmények stílusát tanították: a résztvevőknek 12 festő képeit kellett megtanulniuk felismerni. Aki keverve látta a képeket, jóval többet ismert fel később. A résztvevők többsége mégis azt mondta, hogy a tömbösítve tanulás volt hatékonyabb. A keverés nehezebbnek érződik, és ezt könnyű összekeverni azzal, hogy rosszabb.

Mikor működik, és mikor nem?

A témakeverés nem csodaszer, és fontos tudni a határait. Tobias Brunmair és Tobias Richter 2019-ben 59 tanulmány eredményeit összesítette. Azt találták, hogy a keverés átlagosan közepes mértékben segít, de nagyon nem mindegy, mit keversz:

  • Hasonló, könnyen összetéveszthető dolgoknál működik a legjobban. Például hasonló matekfeladat-típusok, hasonló festők, hasonló betegségek tünetei. Itt a lényeg a különbségek észrevétele.
  • Teljesen különböző dolgoknál kevésbé számít. Ha a feladatok nagyon különbözőek, nincs mit összetéveszteni.
  • Szavak, szókincs tanulásánál nem segített, sőt egyes kísérletekben rontott is.
  • Teljesen új anyagnál előbb érdemes tömbösítve kezdeni, amíg az alapokat megérted, és csak utána keverni.

Hogyan csináld?

  1. Az új anyagot tanuld meg tömbösítve, hogy értsd az egyes módszereket.
  2. Utána keverd össze a feladatokat. Gyűjts feladatokat több fejezetből, és rakd össze őket egy lapra, véletlenszerű sorrendben.
  3. Minden feladat előtt állj meg egy pillanatra: „Ez milyen típusú? Miből látom?” Ez a lépés a lényeg.
  4. Keverd a régi anyagot az újjal. A heti gyakorlásba mindig kerüljön néhány feladat a korábbi fejezetekből is.
  5. Ne aggódj, ha lassabb. Ha több hibát csinálsz, mint tömbösítve, az nem azt jelenti, hogy rosszul csinálod.

Példa

Fizika, mozgások fejezet

A fejezetben háromféle feladat van: egyenletes mozgás, egyenletesen gyorsuló mozgás és szabadesés. Ahelyett, hogy a tankönyv sorrendjében 8–8–8 feladatot oldanál meg, felírod a feladatszámokat cetlikre, összekevered őket, és húzol. Minden feladatnál először csak annyit írsz a margóra: „gyorsuló”, „szabadesés”, „egyenletes”. Csak utána számolsz.

Próbáld ki: melyik képlet kell?

Ugyanaz a kilenc feladat kétféle sorrendben. Előbb tömbösítve, aztán keverve. Melyiknél kell jobban gondolkodnod?

1/9

Egy 7 m hosszú és 4 m széles szoba padlóját le kell fedni. Hány m² kell?

Tipp

Nem kell külön feladatgyűjtemény. Elég, ha a régi dolgozataidból és a tankönyv különböző fejezeteiből összeszedsz feladatokat, és megkevered őket. Ha nem tudod, melyik fejezetből van egy feladat, az pont jó: így kell majd eldöntened.

Miben jó?

  • Megtanít választani a módszerek közül, nem csak használni őket.
  • Hosszabb távon sokkal többet ér, főleg matekból és természettudományokból.
  • Beépített térközös ismétlés: a régi anyag rendszeresen előkerül.
  • Nem kell hozzá több idő, csak más sorrend.

Hol vannak a határai?

  • Gyakorlás közben lassabb, és több hibát csinálsz, ami frusztráló lehet.
  • Teljesen új, nehéz anyagnál előbb tömbösítve kell megérteni az alapokat.
  • Szótanulásnál a kutatások szerint nem segít.
  • Nagyon különböző témáknál kicsi a haszna.

Kombináld más technikákkal

A témakeverés jól megy együtt a térközös ismétléssel: ha minden ismétlésnél vegyesen kapod a régi és az új feladatokat, egyszerre szórod szét és kevered a tanulást. Az aktív felidézés pedig itt is működik: a „milyen típusú ez a feladat?” kérdés maga is egy felidézés.

Mini teszt: mire emlékszel?

Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.

  1. 1.Mi a témakeverés lényege?
  2. 2.Mi történt Rohrer és Taylor kísérletében egy héttel később?
  3. 3.Mikor segít a legtöbbet a keverés?
  4. 4.Miért érződik a keverés rosszabbnak, mint amilyen?

Források

  1. Rohrer, D., & Taylor, K. (2007). The shuffling of mathematics problems improves learning. Instructional Science, 35(6), 481–498. doi:10.1007/s11251-007-9015-8
  2. Kornell, N., & Bjork, R. A. (2008). Learning concepts and categories: Is spacing the "enemy of induction"? Psychological Science, 19(6), 585–592. doi:10.1111/j.1467-9280.2008.02127.x
  3. Brunmair, M., & Richter, T. (2019). Similarity matters: A meta-analysis of interleaved learning and its moderators. Psychological Bulletin, 145(11), 1029–1052. doi:10.1037/bul0000209
  4. Rohrer, D., Dedrick, R. F., & Stershic, S. (2015). Interleaved practice improves mathematics learning. Journal of Educational Psychology, 107(3), 900–908. doi:10.1037/edu0000001
  5. Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J., & Willingham, D. T. (2013). Improving students' learning with effective learning techniques. Psychological Science in the Public Interest, 14(1), 4–58. doi:10.1177/1529100612453266