Matekból a téglalap, a háromszög és a kör területéről írsz dolgozatot. Készülsz rá rendesen: előbb tíz téglalapos feladat, aztán tíz háromszöges, végül tíz körös. Minden megy, a végén már gondolkodás nélkül számolsz. Aztán jön a dolgozat, a feladatok összevissza jönnek, és hirtelen nem tudod, melyik képletet kell használni.
Pedig a képleteket tudtad. Amit nem gyakoroltál, az a választás: annak felismerése, hogy egy adott feladathoz melyik módszer kell. A témakeverés pont ezt gyakoroltatja.
Mi a témakeverés?
A témakeverés (angolul interleaving, magyarul néha kevert gyakorlás) annyit jelent, hogy a különböző típusú feladatokat összekeverve gyakorlod, nem tömbökben. Ha háromféle feladattípus van (A, B és C), akkor nem AAA BBB CCC sorrendben oldod meg őket, hanem például B A C A C B.
Tömbösítve: háromszor A, háromszor B, háromszor C. Keverve: ugyanaz a kilenc feladat összekeverve, B, A, C, A, C, B, C, A, B.
A tömbösített gyakorlás (angolul blocked practice) a szokásos módszer: a tankönyvek fejezetenként haladnak, és minden fejezet végén ugyanolyan feladatok vannak. Ezzel önmagában nincs baj, az új anyag megtanulásához kell is. A gond az, hogy tömbösítve sosem kell eldöntened, melyik eszköz kell, mert a fejezet címe már elárulta.
Miért működik?
Doug Rohrer és Kelli Taylor 2007-ben egyetemistákkal kísérletezett. A diákok különböző testek (például ék és gúla) térfogatát tanulták kiszámolni. Az egyik csoport tömbösítve gyakorolt, a másik keverve, ugyanannyi feladattal.
Gyakorlás közben a tömbösítve tanulók voltak sokkal jobbak: a feladatok 89%-át oldották meg jól, a keverve tanulók csak 60%-át. Egy héttel később viszont jött a teszt, és megfordult a kép. A keverve tanulók 63%-ot értek el, a tömbösítve tanulók mindössze 20%-ot.
Gyakorlás közben a tömbösítve tanulók oldották meg jobban a feladatokat (89% a 60%-kal szemben), de az egy héttel későbbi teszten a keverve tanulók teljesítettek sokkal jobban (63% a 20%-kal szemben).
- tömbösítve
- keverve
Mi történt? Tömbösítve a diákok megtanulták a képleteket használni, de azt nem, hogy melyiket mikor. Keverve minden feladatnál újra meg kellett nézniük, milyen típusú, és ki kellett választaniuk a jó módszert. Ez lassabb és nehezebb, de pont ez az, amit a dolgozat kér.
Nem csak laborban működik. Rohrer és kollégái 2015-ben valódi hetedikes osztályokban próbálták ki, hónapokon át tartó házi feladatokkal. Az egy hónappal későbbi meglepetésdolgozaton a keverve gyakorló diákok átlagosan 72%-ot értek el, a tömbösítve gyakorlók 38%-ot. Dunlosky és munkatársai 2013-as nagy összefoglalójukban a témakeverést „közepesen hasznos” technikának értékelték: ígéretes, de kevesebb kutatás áll mögötte, mint a felidézés vagy a térközös ismétlés mögött.
Van egy második ok is. Ha a feladatok keverve jönnek, közöttük természetes szünetek is vannak: amíg egy körös feladatot oldasz meg, a háromszögesek egy kicsit „pihennek”. Ez a térközös ismétlés egy formája, amiről külön cikkünk is van.
Az érzésed itt is becsap
Nate Kornell és Robert Bjork 2008-ban festmények stílusát tanították: a résztvevőknek 12 festő képeit kellett megtanulniuk felismerni. Aki keverve látta a képeket, jóval többet ismert fel később. A résztvevők többsége mégis azt mondta, hogy a tömbösítve tanulás volt hatékonyabb. A keverés nehezebbnek érződik, és ezt könnyű összekeverni azzal, hogy rosszabb.
Mikor működik, és mikor nem?
A témakeverés nem csodaszer, és fontos tudni a határait. Tobias Brunmair és Tobias Richter 2019-ben 59 tanulmány eredményeit összesítette. Azt találták, hogy a keverés átlagosan közepes mértékben segít, de nagyon nem mindegy, mit keversz:
- Hasonló, könnyen összetéveszthető dolgoknál működik a legjobban. Például hasonló matekfeladat-típusok, hasonló festők, hasonló betegségek tünetei. Itt a lényeg a különbségek észrevétele.
- Teljesen különböző dolgoknál kevésbé számít. Ha a feladatok nagyon különbözőek, nincs mit összetéveszteni.
- Szavak, szókincs tanulásánál nem segített, sőt egyes kísérletekben rontott is.
- Teljesen új anyagnál előbb érdemes tömbösítve kezdeni, amíg az alapokat megérted, és csak utána keverni.
Hogyan csináld?
- Az új anyagot tanuld meg tömbösítve, hogy értsd az egyes módszereket.
- Utána keverd össze a feladatokat. Gyűjts feladatokat több fejezetből, és rakd össze őket egy lapra, véletlenszerű sorrendben.
- Minden feladat előtt állj meg egy pillanatra: „Ez milyen típusú? Miből látom?” Ez a lépés a lényeg.
- Keverd a régi anyagot az újjal. A heti gyakorlásba mindig kerüljön néhány feladat a korábbi fejezetekből is.
- Ne aggódj, ha lassabb. Ha több hibát csinálsz, mint tömbösítve, az nem azt jelenti, hogy rosszul csinálod.
Példa
Fizika, mozgások fejezet
A fejezetben háromféle feladat van: egyenletes mozgás, egyenletesen gyorsuló mozgás és szabadesés. Ahelyett, hogy a tankönyv sorrendjében 8–8–8 feladatot oldanál meg, felírod a feladatszámokat cetlikre, összekevered őket, és húzol. Minden feladatnál először csak annyit írsz a margóra: „gyorsuló”, „szabadesés”, „egyenletes”. Csak utána számolsz.
Próbáld ki: melyik képlet kell?
Ugyanaz a kilenc feladat kétféle sorrendben. Előbb tömbösítve, aztán keverve. Melyiknél kell jobban gondolkodnod?
1/9
Egy 7 m hosszú és 4 m széles szoba padlóját le kell fedni. Hány m² kell?
Tipp
Nem kell külön feladatgyűjtemény. Elég, ha a régi dolgozataidból és a tankönyv különböző fejezeteiből összeszedsz feladatokat, és megkevered őket. Ha nem tudod, melyik fejezetből van egy feladat, az pont jó: így kell majd eldöntened.
Miben jó?
- Megtanít választani a módszerek közül, nem csak használni őket.
- Hosszabb távon sokkal többet ér, főleg matekból és természettudományokból.
- Beépített térközös ismétlés: a régi anyag rendszeresen előkerül.
- Nem kell hozzá több idő, csak más sorrend.
Hol vannak a határai?
- Gyakorlás közben lassabb, és több hibát csinálsz, ami frusztráló lehet.
- Teljesen új, nehéz anyagnál előbb tömbösítve kell megérteni az alapokat.
- Szótanulásnál a kutatások szerint nem segít.
- Nagyon különböző témáknál kicsi a haszna.
Kombináld más technikákkal
A témakeverés jól megy együtt a térközös ismétléssel: ha minden ismétlésnél vegyesen kapod a régi és az új feladatokat, egyszerre szórod szét és kevered a tanulást. Az aktív felidézés pedig itt is működik: a „milyen típusú ez a feladat?” kérdés maga is egy felidézés.
Mini teszt: mire emlékszel?
Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.
Források
- Rohrer, D., & Taylor, K. (2007). The shuffling of mathematics problems improves learning. Instructional Science, 35(6), 481–498. doi:10.1007/s11251-007-9015-8
- Kornell, N., & Bjork, R. A. (2008). Learning concepts and categories: Is spacing the "enemy of induction"? Psychological Science, 19(6), 585–592. doi:10.1111/j.1467-9280.2008.02127.x
- Brunmair, M., & Richter, T. (2019). Similarity matters: A meta-analysis of interleaved learning and its moderators. Psychological Bulletin, 145(11), 1029–1052. doi:10.1037/bul0000209
- Rohrer, D., Dedrick, R. F., & Stershic, S. (2015). Interleaved practice improves mathematics learning. Journal of Educational Psychology, 107(3), 900–908. doi:10.1037/edu0000001
- Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J., & Willingham, D. T. (2013). Improving students' learning with effective learning techniques. Psychological Science in the Public Interest, 14(1), 4–58. doi:10.1177/1529100612453266