Ugrás a tartalomra
Tanulj meg tanulni
Vissza a technikákhoz

Memóriapalota

A memóriapalota egy több mint kétezer éves emlékezeti technika: az adatokat egy jól ismert hely pontjaira teszed, aztán fejben végigsétálsz rajtuk. Megmutatjuk, hogyan építs sajátot.

6 perc olvasásMemorizáláshoz
Nézd meg 2 percben
0:00 / 0:00

A legenda szerint Kr. e. 500 körül Szimonidész görög költő egy lakomán szavalt. Egy pillanatra kihívták az épületből, és ekkor a terem mennyezete leszakadt. A vendégeket annyira összezúzta, hogy a rokonok sem tudták azonosítani őket. Szimonidész viszont emlékezett, ki hol ült az asztalnál, így egyenként meg tudta mondani, ki kicsoda.

A történetet Cicero jegyezte le (Frances Yates történész The Art of Memory című könyve végigköveti, hogyan használták a módszert az ókortól a reneszánszig), és ebből lett az egyik legrégebbi tanulási technika: a memóriapalota. Ma is ezt használják a memóriabajnokok, akik percek alatt megjegyzik egy összekevert kártyapakli sorrendjét.

Mi a memóriapalota?

A memóriapalota (latin nevén loci-módszer, a locus helyet jelent) egy egyszerű trükk: a megjegyzendő dolgokat egy jól ismert hely pontjaihoz kötöd. Ez lehet a lakásod, az iskolába vezető út vagy a nagymamád háza. Felidézéskor fejben végigsétálsz ezen a helyen, és sorra „megnézed”, mit hagytál ott.

A módszer azért működik, mert az agyunk a helyeket és az útvonalakat nagyon jól jegyzi meg. Évek múlva is fel tudod idézni, hogyan nézett ki a régi osztálytermed, de egy egy héttel ezelőtti bevásárlólistát már nem. A memóriapalota a „nehezen” megjegyezhető dolgokat a „könnyen” megjegyezhető helyekhez rögzíti.

Mit mond a kutatás?

Nem a bajnokok születnek különlegesnek. Eleanor Maguire és kollégái 2003-ban memóriabajnokokat vizsgáltak. Kiderült, hogy sem az intelligenciájuk, sem az agyuk szerkezete nem tért el az átlagostól. A különbség az volt, hogy szinte mindannyian a loci-módszert használták, és tanulás közben az agyuk térbeli tájékozódásért felelős területei voltak aktívak.

Bárki megtanulhatja, és gyorsan. Martin Dresler és munkatársai 2017-ben egészen hétköznapi embereket tanítottak a módszerre: hat héten át napi fél órát gyakoroltak. Egy 72 szavas listából a tréning előtt átlagosan 26 szóra emlékeztek, utána 62-re. Négy hónappal később, további gyakorlás nélkül is jóval többet tudtak felidézni, mint a kezdetekkor.

Kitalált hely is jó. Legge és társai 2012-ben azt találták, hogy néhány perc alatt bejárt virtuális épület is ugyanolyan jól működik palotaként, mint egy régóta ismert hely.

Mire nem jó?

A memóriapalota a sorrendek és listák megjegyzésére kiváló: évszámok, fogalmak sorrendje, egy beszéd vázlata, egy szólista. A megértésben viszont nem segít. Attól, hogy tudod, hogy a fotoszintézis szót a hűtőre tetted, még nem érted, hogyan működik a fotoszintézis.

Hogyan építs memóriapalotát?

  1. Válassz egy helyet, amit nagyon jól ismersz, például a lakásodat.
  2. Jelölj ki egy útvonalat, és rajta állomásokat: bejárati ajtó, cipősszekrény, tükör, kanapé… Mindig ugyanabban a sorrendben haladj.
  3. Minden állomásra tegyél egy dolgot, amit meg akarsz jegyezni.
  4. Képzeld el minél furcsábban. Ne csak egy banán legyen a kanapén: egy óriási, táncoló banán, ami ragacsos héjat hagy a párnákon. Minél abszurdabb, mozgalmasabb, hangosabb, annál jobban megmarad.
  5. Sétálj végig fejben, és idézd fel sorban a dolgokat. Ismételd meg pár óra múlva, aztán másnap.

Példa

A szervrendszerek sorrendje biológiából

Az útvonal: bejárati ajtó, cipősszekrény, tükör, kanapé, tévé, hűtő. Az ajtón egy hatalmas csontváz kopog (mozgásszervrendszer). A cipősszekrényből egy szív pumpál ki cipőket (keringési rendszer). A tükör bepárásodik, mert egy tüdő fújtat rá (légzőrendszer). A kanapén egy gyomor eszi a párnákat (emésztőrendszer). A tévében egy agy vezeti a híradót (idegrendszer). A hűtőben egy vese rendezgeti az italokat (kiválasztás). Dolgozat előtt csak végig kell sétálnod.

Próbáld ki: a saját memóriapalotád

Sétálj végig a lakáson. Minden állomásnál képzeld el a tárgyat, minél furcsábban, mozgással, hanggal, szaggal.

1bejárati ajtóbanán2cipősszekrény3tükör4kanapé5tévé6hűtő

1. bejárati ajtó: banán

Gyakori hibák

Unalmas képek. Ha a kanapén „csak egy banán” van, gyorsan elhalványul. Az agyunk a szokatlant, a vicceset, a mozgót jegyzi meg. Legyen a banán óriási, táncoljon, csússzon, illatozzon.

Túl sűrű állomások. Ha egyetlen asztalra öt dolgot pakolsz, összefolynak. Minden állomásra egy dolog kerüljön, és az állomások legyenek jól elkülönülő pontok.

Változó útvonal. Ha egyszer balra, egyszer jobbra indulsz a lakásban, a sorrend összekeveredik. Mindig ugyanabban az irányban sétálj.

Nincs ismétlés. A palota sem varázslat: ha egyszer elhelyezed a dolgokat, és soha többé nem sétálsz végig, ugyanúgy elhalványulnak. Sétálj végig néhány óra múlva, másnap és egy hét múlva is.

Mindent bele akarsz tenni. A palota a listákra és sorrendekre jó. Egy bonyolult folyamatot nem kell állomásokra bontani, azt meg kell érteni.

Tipp

Egy palotát többször is használhatsz, de ha két listát teszel ugyanoda, összekeveredhetnek. Ezért érdemes több palotát építeni: egyet a lakásodra, egyet az iskolába vezető útra, egyet a nagyszüleid házára. Minden tantárgynak lehet saját palotája.

Miben jó?

  • Listák és sorrendek megjegyzésére az egyik leghatékonyabb módszer.
  • Bárki megtanulhatja, nem kell hozzá különleges tehetség.
  • Az elhelyezett dolgok sokáig megmaradnak.
  • Szóbeli feleletnél, kiselőadásnál a vázlatot is el lehet helyezni benne.

Hol vannak a határai?

  • A megértésben nem segít, csak a megjegyzésben.
  • Az elején lassú, gyakorlás kell, mire gördülékeny lesz.
  • Elvont fogalmakhoz nehéz képet találni.
  • Ha ugyanazt a palotát túl sokszor használod, a listák összekeveredhetnek.

Kombináld más technikákkal

A memóriapalota a megjegyzésé, ezért érdemes előbb megérteni az anyagot (például a Feynman-technikával), és csak utána elhelyezni a palotában a felsorolásokat. A séta maga is aktív felidézés, és ha egyre nagyobb szünetekkel ismétled, térközös ismétlés is lesz belőle. A furcsa képek pedig a kettős kódolás miatt működnek: szó és kép együtt.

Mini teszt: mire emlékszel?

Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.

  1. 1.Mi a memóriapalota lényege?
  2. 2.Mit találtak Maguire és kollégái a memóriabajnokokról?
  3. 3.Hogyan képzeld el a tárgyakat az állomásokon?
  4. 4.Mire nem jó a memóriapalota?

Források

  1. Yates, F. A. (1966). The art of memory. Routledge & Kegan Paul.
  2. Maguire, E. A., Valentine, E. R., Wilding, J. M., & Kapur, N. (2003). Routes to remembering: The brains behind superior memory. Nature Neuroscience, 6(1), 90–95. doi:10.1038/nn988
  3. Dresler, M., Shirer, W. R., Konrad, B. N., Müller, N. C. J., Wagner, I. C., Fernández, G., Czisch, M., & Greicius, M. D. (2017). Mnemonic training reshapes brain networks to support superior memory. Neuron, 93(5), 1227–1235. doi:10.1016/j.neuron.2017.02.003
  4. Legge, E. L. G., Madan, C. R., Ng, E. T., & Caplan, J. B. (2012). Building a memory palace in minutes: Equivalent memory performance using virtual versus conventional environments with the Method of Loci. Acta Psychologica, 141(3), 380–390. doi:10.1016/j.actpsy.2012.09.002