Egy tételt jegyzetelsz. Sorról sorra írod, ahogy a könyvben van, és a végén két oldal szöveged lesz. Minden benne van, csak épp azt nem látod belőle, hogyan függnek össze a dolgok. Melyik az ok, melyik a következmény? Mi tartozik egy csoportba?
A gondolattérkép erre ad egy másik formát. A szöveg helyett egy térképet rajzolsz, amin egy pillantással látszik, mi hová tartozik.
Mi a gondolattérkép?
A gondolattérkép (angolul mind map) egy ábra, ami egy központi témából indul. A lap közepére kerül a fő fogalom, abból ágaznak ki a fő gondolatok, azokból pedig a részletek. Az egészet Tony Buzan brit szerző tette népszerűvé az 1970-es években.
Néhány alapszabály:
- Középen a téma, lehetőleg egy kis rajzzal.
- Ágakon a fő gondolatok, mindegyik saját színnel.
- Egy ágon egy-két szó, nem mondatok.
- A részletek a fő ágakból nőnek ki, egyre vékonyabb vonalakon.
- Rajzok és jelek, ahol csak lehet.
Gondolattérkép vagy fogalomtérkép?
A kettőt sokan összekeverik. A gondolattérkép egy középpontból sugarasan ágazik szét, mint egy fa. A fogalomtérkép (concept map) viszont hálózat: a fogalmak között nyilak vannak, és a nyilakra rá is írod, milyen a kapcsolat („okozza”, „része”, „ellentéte”). A kutatások egy része a fogalomtérképről szól, ami közeli rokon, de nem ugyanaz.
Mit mond a kutatás?
Az eredmények vegyesek, de nem rosszak, és fontos, hogy pontosan mit mérünk.
Jobb, mint a sima olvasás. Farrand, Hussain és Hennessy 2002-ben orvostanhallgatókkal vizsgálta a gondolattérképet. Akik gondolattérképet készítettek egy szövegről, egy héttel később nagyjából 10%-kal több tényre emlékeztek, mint akik a saját megszokott módszerükkel tanultak. Ugyanakkor kevésbé voltak motiváltak, mert a módszer új és szokatlan volt nekik.
A térképezés segít a megértésben. Nesbit és Adesope 2006-ban 55 tanulmány eredményeit összesítette a fogalomtérképekről. A térképek készítése és tanulmányozása átlagosan jobb eredményt hozott, mint az olvasás, a hagyományos jegyzetelés vagy az előadás hallgatása.
De a felidézés még jobb. Karpicke és Blunt 2011-es kísérletében a diákok egyik csoportja fogalomtérképet készített egy szövegről, a másik csak felidézte, amire emlékezett. Egy hét múlva a felidézők teljesítettek jobban, a térképezők pedig rosszabbul, pedig ők érezték úgy, hogy többet tanultak.
A tanulság: a gondolattérkép jó eszköz a rendszerezésre és az áttekintésre, de a legtöbbet akkor hozza, ha felidézéssel kombinálod. Erről alább lesz szó.
Mire jó igazán?
- Áttekintés egy nagy témáról: egy egész fejezet egy lapon. Dolgozat előtt egy pillantással látod, mi hiányzik.
- Összefüggések megmutatására: mi tartozik egy csoportba, mi mire épül.
- Ötleteléshez: fogalmazás előtt, projektmunkánál, amikor még nem tudod, mi lesz a sorrend.
- Ismétléshez: egy jó térkép kiváló „váz”, amit fejből újra lehet rajzolni.
Hogyan csinálj jó gondolattérképet?
- Fordítsd el a lapot fekvőre, és a közepére írd vagy rajzold a témát.
- Gyűjtsd össze a fő gondolatokat (3–7 darab), és mindegyik kapjon egy vastag ágat, saját színnel.
- A részleteket a fő ágakból indítsd, rövid kulcsszavakkal.
- Rajzolj! Egy kis ikon, egy nyíl, egy jel sokkal jobban megmarad, mint egy szó (erről szól a kettős kódolás).
- A végén takard le, és rajzold újra fejből. Ez a legfontosabb lépés.
Példa
Töri: az első világháború okai
Középre: „1. vh okai” egy kis robbanás-rajzzal. Négy fő ág, négy színnel: szövetségek (antant, központi hatalmak), fegyverkezés (flottaverseny), gyarmatok (marokkói válságok), nacionalizmus (Balkán, Szarajevó). Minden ágon két-három kulcsszó. A Szarajevó-ágtól egy szaggatott nyíl megy a szövetségek ágához: „láncreakció”. A dolgozat előtt üres lapra fejből újrarajzolod, és megnézed, melyik ág maradt csonka.
Próbáld ki: építs gondolattérképet
Kattints egy elemre, és adj hozzá ágat. A középső témához fő ágak, a fő ágakhoz részletek kerülnek. A térkép ebben a böngészőben mentődik.
Tipp: ha kész, takard le, és rajzold újra fejből egy üres lapra. Így a térképből felidézés lesz.
Gyakori hibák
„Szép lett, tehát megtanultam.” A színezés és a díszítés jólesik, de a tanulás nem ettől történik. Ha a térképed gyönyörű, de soha nem rajzoltad újra fejből, akkor csak egy szép jegyzeted van.
Mondatok az ágakon. Ha egész mondatokat írsz az ágakra, a térkép ugyanolyan zsúfolt lesz, mint a szöveges jegyzet. Egy ágra egy-két kulcsszó kerüljön, a többit fejben kell kiegészítened. Pont ez a lényeg.
Túl sok fő ág. Ha tizenkét ág indul a középpontból, elveszik az áttekinthetőség. Három-hét fő ág a jó. Ha több kell, valószínűleg két külön térképről van szó.
Csak a tankönyv sorrendjét követed. A gondolattérkép attól jó, hogy te döntöd el, mi tartozik egy csoportba. Ha csak átmásolod a fejezetek sorrendjét ágakra, kimarad az a gondolkodás, ami a megértést hozza.
Másoké helyett a sajátot. Egy osztálytárs vagy egy weboldal kész térképe hasznos ellenőrzésnek, de a sajátodat nem helyettesíti.
Tipp
A legjobb gondolattérkép az, amit te készítesz, nem amit kapsz. Mások térképét nézegetni kényelmes, de ugyanúgy felismerést gyakoroltat, mint az újraolvasás. A tanulás a rajzolás és főleg a fejből újrarajzolás közben történik.
Miben jó?
- Egy lapon látod az egész témát és az összefüggéseket.
- Jobb, mint a sima olvasás vagy a gépies jegyzetelés.
- Színek és rajzok miatt könnyebben megmarad.
- Fejből újrarajzolva kiváló felidézési gyakorlat.
Hol vannak a határai?
- Önmagában kevesebbet hoz, mint az aktív felidézés.
- Időigényes, és könnyű a díszítésre több időt szánni, mint a tartalomra.
- Lineáris, lépésről lépésre haladó anyagoknál (pl. levezetések) kevésbé jó.
- Másoktól kapott térképek nézegetése keveset ér.
Kombináld más technikákkal
A gondolattérkép akkor a legerősebb, ha aktív felidézéssel párosítod: rajzold meg, takard le, és rajzold újra fejből. A térközös ismétlésnél is jól használható: minden ismétléskor egy üres lapra újrarajzolod a térképet. A rajzok és ikonok pedig a kettős kódolás miatt segítenek.
Mini teszt: mire emlékszel?
Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.
Források
- Buzan, T. (1974). Use your head. BBC Books.
- Farrand, P., Hussain, F., & Hennessy, E. (2002). The efficacy of the 'mind map' study technique. Medical Education, 36(5), 426–431. doi:10.1046/j.1365-2923.2002.01205.x
- Nesbit, J. C., & Adesope, O. O. (2006). Learning with concept and knowledge maps: A meta-analysis. Review of Educational Research, 76(3), 413–448. doi:10.3102/00346543076003413
- Karpicke, J. D., & Blunt, J. R. (2011). Retrieval practice produces more learning than elaborative studying with concept mapping. Science, 331(6018), 772–775. doi:10.1126/science.1199327