Ugrás a tartalomra
Tanulj meg tanulni
Vissza a technikákhoz

Gondolattérkép

A gondolattérkép egy témát rajzol ki: középen a fő fogalom, körülötte ágakon a részletek. Megmutatjuk, hogyan készíts jót, mire jó igazán, és mit mondanak róla a kutatások.

6 perc olvasásJegyzeteléshezMegértéshez
Nézd meg 2 percben
0:00 / 0:00

Egy tételt jegyzetelsz. Sorról sorra írod, ahogy a könyvben van, és a végén két oldal szöveged lesz. Minden benne van, csak épp azt nem látod belőle, hogyan függnek össze a dolgok. Melyik az ok, melyik a következmény? Mi tartozik egy csoportba?

A gondolattérkép erre ad egy másik formát. A szöveg helyett egy térképet rajzolsz, amin egy pillantással látszik, mi hová tartozik.

Mi a gondolattérkép?

A gondolattérkép (angolul mind map) egy ábra, ami egy központi témából indul. A lap közepére kerül a fő fogalom, abból ágaznak ki a fő gondolatok, azokból pedig a részletek. Az egészet Tony Buzan brit szerző tette népszerűvé az 1970-es években.

Néhány alapszabály:

  • Középen a téma, lehetőleg egy kis rajzzal.
  • Ágakon a fő gondolatok, mindegyik saját színnel.
  • Egy ágon egy-két szó, nem mondatok.
  • A részletek a fő ágakból nőnek ki, egyre vékonyabb vonalakon.
  • Rajzok és jelek, ahol csak lehet.

Gondolattérkép vagy fogalomtérkép?

A kettőt sokan összekeverik. A gondolattérkép egy középpontból sugarasan ágazik szét, mint egy fa. A fogalomtérkép (concept map) viszont hálózat: a fogalmak között nyilak vannak, és a nyilakra rá is írod, milyen a kapcsolat („okozza”, „része”, „ellentéte”). A kutatások egy része a fogalomtérképről szól, ami közeli rokon, de nem ugyanaz.

Mit mond a kutatás?

Az eredmények vegyesek, de nem rosszak, és fontos, hogy pontosan mit mérünk.

Jobb, mint a sima olvasás. Farrand, Hussain és Hennessy 2002-ben orvostanhallgatókkal vizsgálta a gondolattérképet. Akik gondolattérképet készítettek egy szövegről, egy héttel később nagyjából 10%-kal több tényre emlékeztek, mint akik a saját megszokott módszerükkel tanultak. Ugyanakkor kevésbé voltak motiváltak, mert a módszer új és szokatlan volt nekik.

A térképezés segít a megértésben. Nesbit és Adesope 2006-ban 55 tanulmány eredményeit összesítette a fogalomtérképekről. A térképek készítése és tanulmányozása átlagosan jobb eredményt hozott, mint az olvasás, a hagyományos jegyzetelés vagy az előadás hallgatása.

De a felidézés még jobb. Karpicke és Blunt 2011-es kísérletében a diákok egyik csoportja fogalomtérképet készített egy szövegről, a másik csak felidézte, amire emlékezett. Egy hét múlva a felidézők teljesítettek jobban, a térképezők pedig rosszabbul, pedig ők érezték úgy, hogy többet tanultak.

A tanulság: a gondolattérkép jó eszköz a rendszerezésre és az áttekintésre, de a legtöbbet akkor hozza, ha felidézéssel kombinálod. Erről alább lesz szó.

Mire jó igazán?

  • Áttekintés egy nagy témáról: egy egész fejezet egy lapon. Dolgozat előtt egy pillantással látod, mi hiányzik.
  • Összefüggések megmutatására: mi tartozik egy csoportba, mi mire épül.
  • Ötleteléshez: fogalmazás előtt, projektmunkánál, amikor még nem tudod, mi lesz a sorrend.
  • Ismétléshez: egy jó térkép kiváló „váz”, amit fejből újra lehet rajzolni.

Hogyan csinálj jó gondolattérképet?

  1. Fordítsd el a lapot fekvőre, és a közepére írd vagy rajzold a témát.
  2. Gyűjtsd össze a fő gondolatokat (3–7 darab), és mindegyik kapjon egy vastag ágat, saját színnel.
  3. A részleteket a fő ágakból indítsd, rövid kulcsszavakkal.
  4. Rajzolj! Egy kis ikon, egy nyíl, egy jel sokkal jobban megmarad, mint egy szó (erről szól a kettős kódolás).
  5. A végén takard le, és rajzold újra fejből. Ez a legfontosabb lépés.

Példa

Töri: az első világháború okai

Középre: „1. vh okai” egy kis robbanás-rajzzal. Négy fő ág, négy színnel: szövetségek (antant, központi hatalmak), fegyverkezés (flottaverseny), gyarmatok (marokkói válságok), nacionalizmus (Balkán, Szarajevó). Minden ágon két-három kulcsszó. A Szarajevó-ágtól egy szaggatott nyíl megy a szövetségek ágához: „láncreakció”. A dolgozat előtt üres lapra fejből újrarajzolod, és megnézed, melyik ág maradt csonka.

Próbáld ki: építs gondolattérképet

Kattints egy elemre, és adj hozzá ágat. A középső témához fő ágak, a fő ágakhoz részletek kerülnek. A térkép ebben a böngészőben mentődik.

FotoszintézisHol?levélMi kell hozzá?fényvíz + CO₂Mi lesz belőle?cukor
Kiválasztva: Fotoszintézis

Tipp: ha kész, takard le, és rajzold újra fejből egy üres lapra. Így a térképből felidézés lesz.

Gyakori hibák

„Szép lett, tehát megtanultam.” A színezés és a díszítés jólesik, de a tanulás nem ettől történik. Ha a térképed gyönyörű, de soha nem rajzoltad újra fejből, akkor csak egy szép jegyzeted van.

Mondatok az ágakon. Ha egész mondatokat írsz az ágakra, a térkép ugyanolyan zsúfolt lesz, mint a szöveges jegyzet. Egy ágra egy-két kulcsszó kerüljön, a többit fejben kell kiegészítened. Pont ez a lényeg.

Túl sok fő ág. Ha tizenkét ág indul a középpontból, elveszik az áttekinthetőség. Három-hét fő ág a jó. Ha több kell, valószínűleg két külön térképről van szó.

Csak a tankönyv sorrendjét követed. A gondolattérkép attól jó, hogy te döntöd el, mi tartozik egy csoportba. Ha csak átmásolod a fejezetek sorrendjét ágakra, kimarad az a gondolkodás, ami a megértést hozza.

Másoké helyett a sajátot. Egy osztálytárs vagy egy weboldal kész térképe hasznos ellenőrzésnek, de a sajátodat nem helyettesíti.

Tipp

A legjobb gondolattérkép az, amit te készítesz, nem amit kapsz. Mások térképét nézegetni kényelmes, de ugyanúgy felismerést gyakoroltat, mint az újraolvasás. A tanulás a rajzolás és főleg a fejből újrarajzolás közben történik.

Miben jó?

  • Egy lapon látod az egész témát és az összefüggéseket.
  • Jobb, mint a sima olvasás vagy a gépies jegyzetelés.
  • Színek és rajzok miatt könnyebben megmarad.
  • Fejből újrarajzolva kiváló felidézési gyakorlat.

Hol vannak a határai?

  • Önmagában kevesebbet hoz, mint az aktív felidézés.
  • Időigényes, és könnyű a díszítésre több időt szánni, mint a tartalomra.
  • Lineáris, lépésről lépésre haladó anyagoknál (pl. levezetések) kevésbé jó.
  • Másoktól kapott térképek nézegetése keveset ér.

Kombináld más technikákkal

A gondolattérkép akkor a legerősebb, ha aktív felidézéssel párosítod: rajzold meg, takard le, és rajzold újra fejből. A térközös ismétlésnél is jól használható: minden ismétléskor egy üres lapra újrarajzolod a térképet. A rajzok és ikonok pedig a kettős kódolás miatt segítenek.

Mini teszt: mire emlékszel?

Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.

  1. 1.Mi kerül a gondolattérkép közepére?
  2. 2.Mi a különbség a gondolattérkép és a fogalomtérkép között?
  3. 3.Mit találtak Karpicke és Blunt a fogalomtérkép és a felidézés összevetésénél?
  4. 4.Mi a legfontosabb lépés, ha gondolattérképpel tanulsz?

Források

  1. Buzan, T. (1974). Use your head. BBC Books.
  2. Farrand, P., Hussain, F., & Hennessy, E. (2002). The efficacy of the 'mind map' study technique. Medical Education, 36(5), 426–431. doi:10.1046/j.1365-2923.2002.01205.x
  3. Nesbit, J. C., & Adesope, O. O. (2006). Learning with concept and knowledge maps: A meta-analysis. Review of Educational Research, 76(3), 413–448. doi:10.3102/00346543076003413
  4. Karpicke, J. D., & Blunt, J. R. (2011). Retrieval practice produces more learning than elaborative studying with concept mapping. Science, 331(6018), 772–775. doi:10.1126/science.1199327