Ugrás a tartalomra
Tanulj meg tanulni
Vissza a technikákhoz

Cornell-jegyzetelés

A Cornell-jegyzetelés egy lapot három részre oszt: jegyzetek, kulcskérdések és összefoglaló. Megmutatjuk, hogyan készíts ilyet, hogyan ismételj belőle, és letölthető sablont is adunk.

6 perc olvasásJegyzeteléshezVizsgára készüléshez
Nézd meg 2 percben
0:00 / 0:00

Órán szorgalmasan jegyzetelsz. Három oldal, sűrű kézírás, néhol nyilak. Két hét múlva, a dolgozat előtt elővennéd, és… semmit nem értesz belőle. Mi volt ez a nyíl? Miért van aláhúzva ez a szó? És egyáltalán, mi volt a lényeg?

A legtöbb jegyzet ott hibázik, hogy csak leírásra készül, nem tanulásra. A Cornell-módszer ezen változtat: a lapot úgy osztja fel, hogy a jegyzetből utána egyből tanulni is lehessen.

Mi a Cornell-jegyzetelés?

A módszert Walter Pauk, a Cornell Egyetem oktatója dolgozta ki az 1950-es években, és a How to Study in College című könyvében tette ismertté. A lényege egy egyszerű felosztás:

  • Jegyzetek (jobb oldal, a nagy rész): ide írsz órán vagy olvasás közben. Rövid sorok, saját szavak, nem teljes mondatok.
  • Kulcskérdések (bal oldal, keskeny hasáb): ezt óra után töltöd ki. Kérdéseket és kulcsszavakat írsz ide, amelyekre a jobb oldal válaszol.
  • Összefoglaló (alul): a nap végén két-három mondatban leírod, miről szólt az egész.

Cornell-lap: jobb oldalon a nagy jegyzetrész, amit órán írsz; bal oldalon a keskeny kulcskérdés-hasáb, amit óra után töltesz ki; alul az összefoglaló, amit a nap végén írsz meg.

A Cornell-lap három része, és hogy mikor melyiket töltöd ki

A trükk az, hogy a lap három különböző időpontban készül: órán, óra után és este. Így ugyanazt az anyagot háromszor veszed elő, és mindháromszor másképp dolgozol vele.

Hogyan csináld?

  1. Készítsd elő a lapot. Húzz egy függőleges vonalat kb. 6 cm-re a bal szélétől, és egy vízszinteset kb. 5 cm-re az aljától. Fent írd fel a témát és a dátumot.
  2. Órán a jobb oldalra jegyzetelj. Rövid sorok, rövidítések, saját szavak. Hagyj ki helyet a témák között, hogy később kiegészíthesd.
  3. Óra után, még aznap, töltsd ki a bal hasábot. Minden fontos részhez írj egy kérdést: „Mi okozta…?”, „Mi a különbség… és … között?”, „Melyik három…?”
  4. Este írd meg az összefoglalót. Két-három mondat, mintha valakinek elmesélnéd, mi volt az óra lényege.
  5. Ismételj a lapból. Takard le a jobb oldalt, és válaszolj a bal oldali kérdésekre. Amit nem tudtál, jelöld meg.

Az 5. lépés a legfontosabb

Sokan megcsinálják a lap első három részét, aztán soha többé nem nézik meg. Pedig a bal oldali kérdések pont arra valók, hogy letakard a jegyzetet, és felidézd a válaszokat. A Cornell-lap valójában egy beépített aktív felidézés: a jegyzet és a kérdéssor egyben.

Példa

Biológiaóra: a sejtlégzés

Jobb oldal (órán): „sejtlégzés = glükóz → energia (ATP) · 3 szakasz: glikolízis (citoplazma), citromsavciklus, terminális oxidáció (mitokondrium) · oxigén kell az utolsóhoz · ha nincs O₂ → erjedés, kevés ATP”.

Bal oldal (óra után): „Mi a sejtlégzés célja?” · „Melyik három szakasza van, és hol zajlanak?” · „Mi történik oxigén nélkül?”

Összefoglaló (este): „A sejt a glükózból energiát nyer ATP formájában, három lépésben, a nagy része a mitokondriumban. Oxigén nélkül csak erjedés megy, és az sokkal kevesebb energiát ad.”

Mit mond a kutatás?

Itt is őszintének kell lennünk: magáról a Cornell-módszerről kevés jó minőségű kutatás készült, és azok eredményei vegyesek. Ami viszont jól alátámasztott, az az, amire a módszer épít.

A jegyzet akkor ér a legtöbbet, ha átnézed. Kenneth Kiewra 1985-ös összefoglalója szerint a jegyzetelésnek két haszna van: maga a leírás is segít, de sokkal nagyobb a haszna annak, ha a jegyzetet később átnézed és dolgozol vele. A Cornell-lap ezt az átnézést beépíti a folyamatba.

A kérdések felidézésre késztetnek. A bal oldali hasáb lényegében gyakorló tesztelés, ami az egyik legjobban alátámasztott tanulási technika (lásd az aktív felidézésről szóló cikket).

Saját szavakkal jobb. Mueller és Oppenheimer 2014-es híres kísérletében a laptopon jegyzetelők gyakran szó szerint gépelték le az előadást, és a megértést mérő kérdéseken rosszabbul teljesítettek, mint a kézzel írók. Egy 2019-es megismételt vizsgálat (Morehead és társai) ezt a különbséget nem tudta ugyanilyen erősen kimutatni. A tanulság mégis megmarad: ne gépies leírás legyen, hanem saját szavas feldolgozás, akár papíron, akár gépen.

Az összefoglaló csak akkor ér valamit, ha jó. Dunlosky és kollégái 2013-ban azt találták, hogy az összefoglalás sokat segít azoknak, akik jól tudnak összefoglalni, de keveset azoknak, akik csak kimásolnak mondatokat. Az összefoglaló legyen tényleg a te mondatod, ne a tankönyvé.

Próbáld ki: töltsd ki a saját lapodat

A lap csak ebben a böngészőben mentődik. Kinyomtathatod, vagy a nyomtatási ablakban PDF-be mentheted.

Üres sablon (PDF, A4)

Tipp

Nem kell vonalzóval megrajzolni minden lapot. Hajtsd be a lap bal szélét egy ujjnyira, és már meg is van a kérdéshasáb. Ha ismétlésnél visszahajtod, pont letakarja a jegyzetet.

Miben jó?

  • A jegyzetből egyből kérdéssor lesz, nem kell külön kártyákat írnod.
  • Kényszerít, hogy óra után még aznap újra elővedd az anyagot.
  • A dolgozat előtt gyorsan átlátható, hol mi van.
  • Bármelyik tantárgyhoz, papíron és digitálisan is működik.

Hol vannak a határai?

  • Magáról a módszerről kevés és vegyes a kutatás.
  • Gyors tempójú órán nehéz egyszerre jegyzetelni és figyelni a felosztásra.
  • Ha kihagyod a kérdéseket és az összefoglalót, csak egy kicsit keskenyebb jegyzetet kapsz.
  • Képletes, ábrás tárgyaknál (matek, fizika) szűk lehet a jobb oldal.

Kombináld más technikákkal

A Cornell-lap kérdéshasábja kész alapanyag az aktív felidézéshez: takard le a jobb oldalt, és kérdezd ki magad. Ha a lapokat egyre nagyobb szünetekkel veszed elő (térközös ismétlés), a dolgozat előtt már alig kell valamit tanulnod. Az összefoglaló megírása pedig egy mini Feynman-gyakorlat: ha nem megy két egyszerű mondatban, akkor valahol még hiány van.

Mini teszt: mire emlékszel?

Görgess fel nélküle. Pont ez a lényeg.

  1. 1.Melyik három részből áll egy Cornell-lap?
  2. 2.Mikor töltöd ki a bal oldali kérdéshasábot?
  3. 3.Mire valók a kérdések az ismétlésnél?
  4. 4.Mit mutattak a jegyzetelési kutatások a szó szerinti leírásról?

Források

  1. Pauk, W., & Owens, R. J. Q. (2014). How to study in college (11th ed.). Cengage Learning. (Első kiadás: 1962.)
  2. Kiewra, K. A. (1985). Investigating notetaking and review: A depth of processing alternative. Educational Psychologist, 20(1), 23–32. doi:10.1207/s15326985ep2001_4
  3. Mueller, P. A., & Oppenheimer, D. M. (2014). The pen is mightier than the keyboard: Advantages of longhand over laptop note taking. Psychological Science, 25(6), 1159–1168. doi:10.1177/0956797614524581
  4. Morehead, K., Dunlosky, J., & Rawson, K. A. (2019). How much mightier is the pen than the keyboard for note-taking? A replication and extension of Mueller and Oppenheimer (2014). Educational Psychology Review, 31(3), 753–780. doi:10.1007/s10648-019-09468-2
  5. Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J., & Willingham, D. T. (2013). Improving students' learning with effective learning techniques. Psychological Science in the Public Interest, 14(1), 4–58. doi:10.1177/1529100612453266